szt.jpg                              

Komposztálás Tartamentén    
(KEOP - 6.2.0/A/11-2011-0042)

 

A mintaprojekt célja:

- komposztálóládák kiosztása Feldebrő, Kápolna és Tófalu településeken élő lakosság részére,
- zöld hulladék visszakerüljön a természetbe, ezáltal a kommunális hulladék mennyisége csökkenjen, zöld hulladék égetése minimalizálódjon.

Projektünkkel szeretnénk ezen településeken a komposztálást népszerűsíteni, a komposztálási kultúra kialakításának első lépéseinél segédkezni.

A komposztládát átvevő lakosokat, intézményeket tájékoztató anyagokkal és személyes igényeiknek megfelelő információkkal segítjük, hogy ne csak a láda megszerzése legyen a cél, hanem a komposztálás mindennapi életünkbe történő integrálása.
A komposztáló ládák átadását marketing tevékenység egészíti ki, mely a pályázati kereten túl a térség médiáit bevonva a fenntartási időszak folyamán folyamatosan tudatosítja a lakosságban a komposztálás fontosságát, lépéseit, egyszerűségét, hogy a mindennapunk szerves részévé váljon.
Akik a ládát átveszik, nyilatkozatot írnak alá, hogy min. 5 éven keresztül rendeltetésszerűen használják és engedélyezik számunkra a szúrópróba szerű ellenőrzést. Az ellenőrzésnél a hangsúlyt a tanácsadásra fektetjük.
Internetes és telefonos elérhetőséget biztosítunk a felmerülő kérdések megválaszolására.

Projektünk során 600 db fa komposztáló láda került kiosztásra. A komposztáló ládák a környezetbe illeszkednek, hulladék fából készülnek és a környezetet a jövőben sem szennyezik. A ládák mérete 1mX1mx0,8m. Háztartásonként 2 komposztládát adtunk át, amit a kertek mérete és a kerti-konyhai hulladék mennyisége tett indokolttá.
A komposztáló ládákat személyesen adtuk át. Amennyiben a láda rendeltetésszerű használat mellett meghibásodik, azt kérésre kicseréljük. A forgalmazó céggel erre vonatkozólag megállapodást kötöttünk.

A komposztládák kiosztásakor informális oktatást tartottunk a komposztálók megfelelő használatáról, illetve a komposzt felhasználásának lehetőségeiről. Tájékoztató anyagot is kapott erről minden komposztládát átvevő lakos, a tájékoztató anyagban kitértünk a komposztálás környezeti fenntarthatóságba illeszkedéséről.

Miért komposztáljunk?

A Földre az utóbbi időben rájárt a rúd: a szemétlerakók zsúfolásig megteltek, az esőerdők napról napra csökkennek, a levegő szennyezett, a környezetet vegyszerek mérgezik, az ózonréteg pedig kezd eltűnni.
A felsoroltak nagy része életvitelünkből fakad. Ha globális vagy nemzeti szinten akarunk változásokat elérni, nehéz helyzetbe kerülünk: hogyan kezdjünk hozzá? A komposztálás lehetőséget ad arra , hogy valamit tegyünk a Föld azon kis darabjáért, amellyel nap mint nap találkozunk: saját kertünkért.
A házi komposztálás minden bizonnyal a leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit a bolygóért: ritkábban kell majd a szemetet ürítenie (s mellesleg pont a legkellemetlenebb szagú részektől lesz mentes), nem kell többet az egészségtelen és környezetszennyező avarégetéssel foglalkoznia, gyorsabban és egészségesebben fejlődnek majd növényei, hiszen nem lesz többé szüksége a környezetre káros vegyszerekre, mint például a műtrágya és a rovarirtók. A komposztot és a levélhumuszt virágföldhöz is használhatja majd, így nem kell a rohamosan fogyó mocsarak tőzegéhez fordulni segítségért. A kert flórája és faunája - fák, lepkék, giliszták és társaik - pedig hálásak lesznek a komposztálással elért eredményeiért.

Hogyan komposztáljunk?

Komposztálható anyagok a konyhából és a háztartásból:
A zöldségtisztítás hulladékai (krumpli-és gyümölcshéj, káposzta és salátalevél), a tojáshéj, kávé és a teazacc, elhervadt virág, a szobanövények elhervadt levelei, a fahamu, faforgács, a növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, a természetes alapanyagok, gyapjú, pamut, lenvászon maradék stb.
A déligyümölcsöket gyakran rothadásgátló anyagokkal kezelik, ezért célszerű ezeket jó alaposan megmosni!

Komposztálható anyagok a kertből:
Kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt, a lomb, tűlevél szalma az összeaprított ágak, gallyak, az elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb.
A füvet nagyobb mennyiségben előbb szárítsuk meg, nehogy összetapadva rothadni kezdjen.
Az örökzöldek egyes fajtáit csak szárítva lehet komposztálni.

Ne kerüljön a komposztba: fémet, üveget, műanyagot ne tegyünk a komposztálóba. Nem javasolt a húsfélék és a zsiradékok felhasználása. A csontok nagyon nehezen bomlanak, ráadásul a legyek is nagyon kedvelik őket, kellemetlen szagokat is áraszthatnak.
A húsevő állatoktól származó almot sem szabad komposztálni a fertőzőveszély miatt.
Az utak mentén a nagy autóforgalom miatt, szennyezet lehet a növényzet, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványt ne tegyünk a komposztba.
A beteg növényeket sem célszerű bele tenni a komposztba.

A komposztálás módja
Alulra laza szálas hulladékot tegyünk, erre kb. 20 cm vastag réteget. Szórjunk rá néhány lapát földet, majd újra rétegezzük rá a szerves anyagokat. A legkedvezőbb keverési arány: háztartási hulladék-60%, kerti hulladékok-40%. Az aprított, kevert szerves hulladékot így rétegezzük a komposztra, amíg el nem éri az 1 m-es magasságot. Ez a méret a legalkalmasabb arra, hogy a komposztot lezárjuk és az új komposzt-halmot készítsünk. A lezáráshoz néhány cm vastag földet, száraz füvet vagy lombot használunk. Időnként meglocsoljuk, hogy ne száradjon ki. Ha komposzthalmunk fölött muslincák kezdenek el körözni, annak oka a komposztban lévő gyümölcs cukortartalma. Ilyenkor célszerű kőport vagy földet teríteni a halom tetejére. Lehetőleg félárnyékos, sík területen komposztáljunk.
A hulladék összetételétől függően 5-6 hónap után talajjavításra alkalmas anyagot nyerhetünk, 8-10 hónap után pedig közvetlenül talajként felhasználható, érett komposztot állíthatunk elő.

Ahhoz, hogy jó komposztunk legyen, az alábbi alapanyagokra van szükség:
Szerves anyagok → szemét, háztartási szemét és kerti hulladék.
Mikroorganizmusok és állatok → már a talajban vannak.
Víz → a cél az 50 %-os nedvességtartalom elérése, ami a mikroorganizmusok fejlődéséhez szükséges.
Levegő → a jó szellőzöttség a jó komposzt alapja.
Forgatás → ez biztosítja az oxigén bekerülését a komposztba.

A komposztálás előnyei

A hulladék rövid úton a saját komposzthallomra juttatható, és a kész komposztot sem kell messzire vinnünk.
Nincs szükség drága berendezésekre – legtöbbször a már meglévő kerti szerszámok is elegendőek.
Kevesebb boltban vett trágyát, talajjavító anyagot és tőzeget kell felhasználnunk.
A hobbikertész azzal, hogy maga végzi a komposztálást, a megfelelő hulladékok kiválasztásával kedvezően befolyásolhatja a komposzt minőségét.
Sok kerti és konyhai hulladék komoly műszaki és anyagi ráfordítás nélkül, környezetbarát módon a saját kertünkben komposzttá alakítható.

Mikor és hová kerüljön a komposzt?

A komposzt a kertnek csaknem valamennyi ágyára és zöldfelületére kijuttatható. Ezért a szokásostól eltérően nem csak a zöldségágyakra juttathatunk belőle, hanem vékony rétegben az évelők, nyári virágok, gyümölcs- és díszfák és a cserjék tövébe, valamint a gyepre is. Ha az egyes területek igényét szem előtt tartva hordjuk szét a komposztot, akkor elkerülhető a kerti talaj tápanyagtartalmának komposzt-túladagolás miatt feldúsulása. A komposztot a trágyához hasonlóan csak a vegetációs időszakban, vagyis tavasztól nyárig adagoljuk.

Jó komposztálást!

Kedvezményezett:
EuroHungaricum Alapítvány
1116 Budapest
Abádi utca 12
Tel: +36 70 388 4876

Közreműködő szervezet:

energia.jpg
      Energia Központ Nonprofit Kft.  
      1134 Budapest Váci út 45 D épület
      Tel: +36 1 802 4312



Log_SZT.jpg